királyi ember (lat. homo regius): a →poroszló után a közhitelességet biztosító nemes ember, aki a káptalani emberrel (homo Capitularis) az iktatást végezte. - A poroszlói intézmény nem szűnt meg véglegesen a poroszlók hitelvesztésével. A kir. v. valamely →nagybíró, ha perrel kapcsolatos eljárást akart foganatosítani, egy nemes embert bízott meg, és egy kápt. v. szerz-ház tagját rendelte mellé. A ~ abból a vm-ből való volt, melynek lakosa ügyében el kellett járni, mert ismernie kellett azt, akivel szemben eljárt. I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) ezt törv-ben is szabályozta (1351:22. tc.) - Ha a kir. fontosnak tartotta, v. valamely bonyolult ügy kívánatossá tette, udvarából is küldhetett ki megbízottat a kir. udvar lovagjai v. a kancellária jegyzői közül. Minthogy az eljárás költségeit az érdekelt félnek kellett megfizetni, s az ilyen ~ kiküldése bizonyára tetemesebb költségekkel járt, törv-t is hoztak, hogy csak az érdekelt fél beleegyezésével lehessen az illetőt az eljárással megbízni. Egy-egy egyh. testülethez intézett parancsban mindig több (2-3, később 8-10) nemes szerepelt, aki ~ szerepére igénybe vehető volt, hogy a fél ahhoz fordulhasson, akit könnyebben el tud érni. **

Eckhart 1946:178.